Annak ellenére, hogy még javában tombol a nyár és a nyári zöldségek többsége most kezdett el érni, most van itt a megfelelő idő egy őszi kert megtervezésére – és magok vetésére is! 

Ebben a cikkben tippeket fogok megosztani, hogy milyen zöldeket érdemes vetni most és az elkövetkező hetekben, amiket ősszel és télen is szüretelhetsz majd. 

Milyen zöldségek kerüljenek az őszi/téli kertbe?

Van jó néhány fajta zöldség, amik kifejezetten a hűvös időt kedvelik pl. cékla, káposztafélék, retek, hagyma, salátafélék, levélzöldségek stb.. Én most kifejezetten az utóbbiakhoz – a salátákhoz és a levélzöldségekhez – adok hasznos tippeket. (Ha saját salátakert vágysz és  megbízható forrásból származó, kezeletlen (nem csávázott) saláta és levélzöld vetőmagokat keresel, KATT IDE.)

Azért javaslom ezeket a növényeket, mert

  • kis helyen (akár ültetőedényekben/-állványokban) nagy mennyiségben termeszthetőek, 
  • nem igényelnek speciális gondozást,
  • boltokban nehezen vagy egyáltalán nem beszerezhető fajtákat is megnöveszthetsz.

Megfelelő időzítéssel és fajtaválasztással folyamatosan biztosítani tudod a friss, vegyszermentes zöldeket, amelyekkel tápanyagdús fogásokat, finomabbnál finomabb ízeket varázsolhatsz az asztalodra. (Ebben a cikkben segítek eligazodnimilyen növényeket és hol érdemes növeszteni, milyen eszközökre lesz szükséged, milyen fajtákat válassz és lesz szó a gondozásukról is. )

A teljesség igénye nélkül a következő levélzöldségeket érdemes vetni az őszi kertedbe: 

Tépősaláták:

Gyorsan  növő saláta fajta, 4-6 hét alatt szedhetőek az első levelek, így az alulról téphető leveleik folyamatosan biztosítják a “termést”.  A tépősalátai levelei nem borulnak egymásra (nem fejesednek). Virágládában, ültetőedényekben is jól termeszhetőek.

Spenót:

a hűvös időt kedvelő levélzöldség, a magokat szeptemberben érdemes elvetni, mert gyorsan magba megy. A késő ősszel elvetett magok a földben áttelelnek és kora tavasszal kihajtanak.

Téli porcsin:

hidegtűrő, árnyékot igénylő évelő növény, rendszeres öntözést igényel. Íze a spenóthoz hasonlít. Ha télen szeretnénk vágni belőle, szabadfölbe augusztusban vessük, szeptembertől fóliába.

Fodros kel:

a magvetés utolsó időpontja július vége, így  a növényeknek lesz még ideje megerősödni a hideg beállta előtt. A zsenge fital leveleket is szedhetjük alulról, a kifejlett növény levelei egész télen kitűnő vitaminforrás lehet.

Mángold:

július végéig-augusztus elejéig vethető. Napos helyre szórjuk el magjait és öntözzük rendszeresen. A bébi leveleket salátához, turmixokhoz használhatjuk, a kifejlett leveleket párolva, töltve is elkészíthetjük.

Rukkola:

szereti a hűvős időt, a nagy melegben gyorsan magba megy. Augusztustól ismét érdemes vetni (Akár szakaszosan, 1-2 hét eltolással, így folyamatosan ellát friss, zsenge levelekkel). Cserépben ill. balkonládában is nevelhető, fiatal levelei folyamatosan szedhetőek.

Madársaláta (galambbegy saláta):

könnyen termeszthető, igénytelen növényfajta, az enyhe fagyot is jól bírja.. Magjait szeptember környékén, vagy a márciusi kora tavasszal kell vetni. Alacsony vízigényű, a talajra nem kényes egynyári növény, ültetőedényben is jól érzi magát.

Mizuna:

erősen szeldelt, hegyes levelű, hihetetlenül gyorsan növő levélzöldség.Vörös és zöld levelű változata is létezik. A mizunának igen karakteres íze van, kicsit borsos, csípős ízzel rendelkezik. Vízigénye nagy. Ültetőedényben is sikeresen növeszthető.

Mibuna:

viszonylag gyorsan növő (60 nap) keleti káposztaféle. A mibuna kellemes, lágy ízű levelei kicsik, kerekek és hosszú, húsos nyélen kapnak helyet. A keleti konyha kedvenc zöldje, párolva, nyersen is fogyasztható.

 Mustárfélék (komatsuna, vörös levelű mustár):

a keleti konyha levélzöldségei. Csípős,a mustár ízére emlékeztető levelei gyorsan nőnek. Magjait szeptember végéig vethetjük, az enyhe fagyot jól bírják.

 

Pak Choi (kínai bordás kel):

kellemes ízű, keleti levélzöldség. Levesekbe, párolva, bébi levélként salátákba is használható. Fejesedő és bébi levél fajtája is létezik. Viszonylag gyorsan (kb. 40-60 nap alatt ) éri el végleges méretét. Közepes tápanyag igényű, a laza talajt kedvelő, vízigényes növény.